A rotátor köpenyről
A testépítéssel foglalkozók körében (legyen az profi vagy amatőr) igen gyakori probléma a rotátor köpeny sérülése, de szerencsére sokat tehetünk ennek megelőzése érdekében.
Az egészséges váll egyszerre erős és laza, de lássuk hogyan is épül fel ez az izomcsoport.
A vállat csontok, szalagok, ínak és izmok alkotják. Ezek kapcsolják a kart a törzshöz. A vállövet alkotó 3 csont a kulcscsont, lapockacsont, és a felkarcsont. A vállban két ízület található, melyek közösen teszik lehetővé a kar mozgását. Az acromioclavicularis teszi lehetővé a kar fej fölé emelését, még a glenohumeralis pedig hogy a kart körkörösen mozgassuk, illetve távolítsuk, közelítsük. A vállban található két tömlő is, amelyek nedvesítő folyadékot választanak ki, mely a súrlódást csökkenti az ízület mozgó részei között.
És van itt egy izomcsoport-a rotátor köpeny-melynek a feladata a vállízület mozgatása és stabilizálása. Ahogy a neve is jelzi, ez az izomcsoport, mint egy köpeny fedi be a felkarcsont fejét, amennyiben ez sérül, fájdalmassá válik a kar felemelése, ki-berotációja. A rotátor köpenyt 4 izom alkotja: tövis feletti-alatti, kis görgeteg és a lapocka alatti izom. Amikor felemeljük a karunkat egy rendkívül összetett folyamat játszódik le. A lapockastabilizáló izmok összehangolt munkája biztosítja a lapocka megfelelő helyzetét. Ezzel egy időben a rotátor köpeny izmai finoman szabályozzák a felkarcsont mozgását és relatív helyzetét a lapockához viszonyítva. Ha ezek az izmok nem tudják megfelelően koordinálni a mozdulatot, a felkarcsont feje előre és fölfelé emelkedhet, így beleütközvén a vállcsúcs csont aljába. Ennek következményeként felléphet az „ütközési szindróma”, vagyis a tövis feletti izom és ínja valamint a nyálkatömlő becsípődik a felkarcsont és a vállcsúcs közé, érzékennyé válik, megduzzad.
Vannak gyakorlatok, amelyek hajlamosak ezt az ütközési szindrómát előidézni, így ezektől inkább tartózkodjunk. Ilyen pl. a nyak mögötti nyomás, illetve minden olyan nyomógyakorlat, amely során a könyök teljesen oldalra néz. Fekvenyomás vízszintes padon helyett pedig végezzük a gyakorlatot ferde padon, így a vállöv is kevéssé van kitéve sérülésnek.
Léteznek kifejezetten nyújtó, lazító és erősítő gyakorlatok, melyek segítségével megőrizhetjük vállízületeink egészségét. Ezeket érdemes heti néhány alkalommal elvégezni, hogy megelőzzük a sérüléseket és a felesleges fájdalmat.
Forrás: https://www.tesztoszteron.hu/emagazin_01_03_lkl834_vall_utkozesi_szindroma.php
https://physioinfo.hu/betegsegek-serulesek/vall/a-rotatorkopeny-serulesei